Átalányadó

A minimálbér változásával párhuzamosan az átalányadóban figyelembe veendő értékhatárok is változnak. Az átalányadónál a jogalkotó az éves minimálbért veszi alapul, amely nem más, mint az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese (2026-ban: 3.873.600 forint).
Átalányadózást változatlanul az az egyéni vállalkozó választhat, akinek a vállalkozói bevétele nem haladja meg az éves minimálbér 10-szeresét, azaz 2026-ban a 38.736.000 forintot. A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vagy az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján a postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző adóalanyok esetében ez a bevételi értékhatár az éves minimálbér 50-szerese, vagyis 2026-ban 193.680.000 forint.
A tevékenységet év közben kezdő átalányadózóknak az értékhatárt a működés napjaira  arányosítaniuk kell.
Az éves minimálbér felét – 2026-ban: 1.936.800 forintot – el nem érő jövedelem mentes az  átalányadó alól.
Az átalányadó alól mentes értékhatárt nem kell arányosítani, tehát akkor is mentes az átalányadó alól 2026-ban 1.936.800 forint jövedelem, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét év közben kezdi folytatni.
Jelentős változás a jogszabályban, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében az átalányadó 40%-os költséghányada két lépcsőben, 2026-ban és 2027-ben emelkedik a következők szerint:
•• 2026. január 1-jétől 45%-ra,
•• 2027. január 1-jétől pedig 50%-ra.
A változás azt jelenti, hogy azok az átalányadózó egyéni vállalkozók, akik az általános költséghányadba tartozó tevékenységet folytatnak, a jövőben a bevételük nagyobb hányadát számolhatják el igazolás nélkül költségként, ezáltal az adóalapjuk csökken és az adóterhelésük is kedvezőbben alakul.
2026. január 1-jétől az átalányadó alól mentes jövedelemhez a következő bevételi értékek tartoznak:
a) a 45%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében 3.521.455 forint,
b) a 80%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében 9.684.000 forint,
c) a 90%-os költséghányadot alkalmazó vállalkozók esetében 19.368.000 forint.
Nem szabad elfelejteni azt az előírást sem, amelynek értelmében, ha a mezőgazdasági őstermelő ezen tevékenységből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (2026-ban: 1.936.800 forintot), akkor nem kell jövedelmet megállapítani és így adó sem kell fizetnie.
Átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő mentesül az szja fizetési kötelezettség alól, ha a bevétele az éves minimálbér ötszörösét (2026-ban: 19.368.000 forintot) nem haladja meg. Ebben az esetben a bevétel 10%-át ugyan jövedelemként be kell vallania, de nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
Az átalányadózásra vonatkozó kedvező adózási szabályok az éves minimálbér tízszereséig (2026-ban: 38.736.000 forintig) alkalmazhatók. Ekkor 2026-ban az 1.936.800 forint feletti jövedelem esetén a bevétel 10%-a után kell szja-t fizetni. Nagyon fontos, hogy a kapott támogatás nem számít bele a bevételbe.
Az éves minimálbér tízszeresét (2026-ban: 38.736.000 forintot) meghaladó bevétel esetén átalányadózás nem alkalmazható, helyette tételes költségelszámolást vagy 10%-os költséghányadot lehet figyelembe venni.
Őstermelők családi gazdasága esetében az átalányadózás alkalmazásának felső határa 2026-ben 154.944.000 forint. Az adóelszámolás során az őstermelők családi gazdaságának bevételét annyi felé kell osztani, ahány tagja van december 31-én.
A személyi jövedelemadó törvény 53. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyek esetén 80%-os költséghányad alkalmazható, a besorolásnál az ÖVTJ 2024. október 31-én hatályos besorolási rendjét kell alkalmazni.
A kizárólag kiskereskedelmi tevékenység vagy emellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevételére 90%-os átalányadó költséghányad vonatkozik.
Változatlanul érvényben maradt az az előírás, amelynek értelmében, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára  visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.